Nem túl rég bementem egy könyvesboltba és meglepetésemre, ez a könyv még mindig ott van a legjobban fogyó könyvek között. Viták kereszttüzében áll, ahol sokan az új hangvétel miatt dicsérik, sokan meg épp amiatt eretneknek tekintik.

A viskó című könyv, mindenesetre páratlan jelenleg a könyvpiacon. Úgy mutatja be Istent, ahogy sohasem gondoltunk rá. Ez néha felháborít, máskor elgondolkodtat a régi beidegződéseinkről. Azt gondolom, hogy az író is tudta, hogy lesznek viták a könyv körül. Erre utal, hogy hangoztatja elég erősen, hogy nem teológiai mű, hanem egy irodalmi alkotás. A kérdés az, hogy szét lehet e így választani? Nem teologizál mindenki valamilyen szinten, aki Istenről gondolkodik?

Ez a regény annak ellenére, hogy nem teológiai munka, mégis komoly kérdéseket vet fel. Az alábbi linken egy apologéta nyilatkozik a könyvről: http://hitvedelem.blog.hu/2010/01/30/sipos_ete_zoltan_a_visko

 Egy kicsit más oldalról érdekelne a kérdés. Nem teológiailag, hanem úgy keresztényileg. Vagyis, hogy a kereszténység szempontjából jó e ez a könyv?

Ha azt nézzük, hogy olyan emberek is elolvasták, akik eddig nem nagyon gondolkodtak Isten létezésén vagy a vele való kapcsolaton, akkor örülnünk kell, hogy van egy ilyen könyv. Beszélgetési alapnak nagyon jó lehet, mégpedig akár arra is, hogy ezen keresztül elmond a nem keresztény ismerősödnek, hogy: " Young ezt gondolja, de a Biblia ezt mondja és így mondja!"

Használjuk erre ezt a könyvet. Istent viszont ne ennek a könyvnek az alapján akarjuk megismerni. A viskó egy emberi elme szüleménye, arról szól mit gondol az író. A Biblia viszont azt mondja el, Isten mit akar tudatni az emberrel, magáról.